Napkollektorok alaptípusai: sík és vákuumcsöves
Különbségek a két napkollektor alaptípus között
Síkkollektor:
Európában a legelterjedteb típus, a mediterrán vidékeken több évtizede működnek. Pl. Törökországban működik a világon negyedik legnagyobb mennyiségű napkollektor.
Így néz ki egy tipikus síkkollektor:
A kékes-lilás színt az ún. szelektív réteg adja. Ez rendkívül fontos része minden napkollektornak. A táblát egy speciális üveg fedi, ami jellemzően 3.2 -4 mm vastag.
Egyszerű kialakítás, hosszú élettartam jellemzi. Az év nagy részében kiválóan alkalmas napenergia hasznosításra, de alacsony külső hőmérséklet esetén (télen) hatásfoka nagyon leromlik.
Vákuuumcsöves kollektor:
Ennél a típusnál kívülről üvegcsövek látszanak. Az üvegcső valójában dupla üvegcső, és a két üvegcső között vákuum található. Mivel a vákuum hőszigetel, ez megakadályozza a napkollektor hőveszteségét ha a külső hőmérséklet alacsony (azaz télen).
Így néz ki egy tipikus vákuumcsöves kollektor:
A síkkollektor és a vákuumcsöves napkollektor között az alábbiak a különbségek:
- A vákuumcsöves napkollektor alacsony környezeti hőmérséklet esetén jobb hatásfokú (ez a vákuum igen hatásos szigetelő hatásának köszönhető)
- A síkkollektor kissé magasabb hatásfokú akkor, amikor a környezeti hőmérséklet és a napkollektor hőmérséklete között kicsi a különbség (ez a jobb optikai hatásfokának köszönhető).
- A síkkollektor élettartama magasabb mint a vákuumcsöves napkollektor élettartama.
- A síkkollektor egységnyi teljesítmény leadásához kisebb helyet igényelnek, mint a CPC tükör nélküli vákuumcsöves napkollektor (ez igen fontos akkor, ha nagy energiaigény, de kicsi a rendelkezésre álló felület, pl. egy panelház tetején), de fontos egy családi háznál is, ha a déli tetőfelületen éppen egy tetőablak, vagy kémény van, és ez zavarja az elhelyezést.
- A jégesőt mindkét típus elviseli (ez hasonlóság, de mivel a laikusok rendszeresen rákérdeznek a vákuumcsöves napkollektor állítólagos törékenységére, ezért lényeges megjegyezni, hogy e tekintetben nincs különbség).
- A vákuumcsöves napkollektor kevésbé érzékeny a napsugárzás beesési szögére (azaz a déli irányba állított vákuumcsöves a reggeli és a késő délutáni napsugárzást jobban "befogja" mint a síkkollektor).
- Jellemzően a síkkollektoroknak kedvezőbb az egységára (azaz az 1 Ft-ért elérhető éves hozama).
- A több forgalmazó által emlegetett "szórt fény" jobb hasznosításáról én még nem láttam szakirodalmat , ez inkább következmény, azaz ha a felhők eltakarják a Napot, akkor a is esik, a vákuumcsöves napkollektor nem veszít energiát, ezért az első pontban leírtak érvényesülnek, nem a szórt-direkt napsugárzás változása.
Ne elégedjen meg tehát azzal a leegyszerűsítő magyarázattal, hogy a "vákuumcsöves napkollektor hatásfoka magasabb". Egyrészről milyen vákuumcsöves kollektorról beszélünk? Heatpipe rendszerűről vagy az U-csöves rendszerűről? Mi a helyzet az élettartammal? Mi a helyzet a bekerülési ár és a teljesítmény viszonyáról? Mi a helyzet a helyigénnyel?
Vákuumcsöves napkollektorok típusai
A vákuumcsöves napkollektor további típusokra osztható, a két leginkább elterjedt:
- HEATPIPE rendszer (magyarul hőcsöves)
- U-CSÖVES rendszer, általában CPC-tükörrel kiegészítve
A két napkollektor közti különbségről itt olvashat: vákuumcsöves napkollektorok összehasonlítása




