Napkollektor megtérülés

Kinek éri meg napkollektort felszerelni?

A pénzügyileg is értelmes napkollektoros rendszer az alább tulajdonságokkal bír:

• alacsony bekerülési költségű
• kihasználtsági foka magas
• hosszú élettartamú
• alacsony üzemeltetési költség (lehetőleg karbantartásmentes rendszer)

Voltaképp ennyi elég egy jó  "pénzszemléletű" napkollektor felszereléséhez.  Az első és harmadik pont között némi ellentmondás érezhető, de ez feloldható, hiszen kiváló ár-érték arányú megoldások léteznek, csak el kell rugaszkodni a nagy márkák bűvkörétől.

Mikor térül meg a napkollektor? Rögtön szögezzük le, a napkollektorok megtérüléséről szóló viták nagy része levegőbe beszélés. Ennek oka, hogy a megtérülés kiszámításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, legfeljebb jobb-rosszabb modellt lehet alkotni szélesebb (gazdaságpolitikai és energiapolitikai trendeket is figyelembe vevő) vagy szűk látókörű (mennyiért fűtök ma) szempontokat figyelembe véve. A kérdésre nincs határozott válasz (x év), hiszen a témáról nyilatkozni az energiapolitikai szempontokat nem elemezve szinte lehetetlen, máris kiderül miért:

Mitől függ a napkollektoros rendszerek megtérülése?

1. melyik energiahordozóhoz viszonyítjuk a megtérülést (PB gáz, elektromos áram, földgáz, tüzelőolaj, brikett, pellet stb…)
2. mennyibe kerül ez az energiahordozó a szolgáltatónál: Ft / kWh (pl. földgáz 13 Ft / kWh)
3. milyen hatásfokkal hasznosul a HMV/ fűtési rendszerben, azaz mennyibe kerül a konkrét házban, konkrét rendszerben (pl. földgáz kb. 20 Ft / kWh, a kazán éves hatásfokát  figyelembe kell venni)
4. mennyibe kerül az energiahordozó a vizsgált időszakban (azaz a következő 20 évben), azaz milyen éves áremelkedéssel számolhatok
5. mekkora a hasznosított napenergia mennyisége (kWh): ehhez a következő tényezőket a konkrét esetre vonatkoztatva vizsgálni kell: napsugárzás mennyisége, napkollektorok felülete, hatásfok, felhasználás, fedezeti fok,  kihasználtsági fok
6. mekkora a jegybanki alapkamat
7. a beruházás költsége
8. karbantartási és egyéb működési költségek (napkollektor szivattyú áramfelvét és éves üzemóra)

A fenti adatok birtokában kiszámítható, hogy a beruházás mikor térül meg, mégpedig annuitásos módszerrel, ami azt jelenti, hogy számol a pénz időértékével és „elveszett” banki kamatával is, (hiszen a beruházási összeget a bankban is lehetne kamatoztatni, és a kollektoroknak ezt a pénzt is „ki kell termelni”). Ezért szerepel a számításban jegybanki alapkamat.

További magyarázatot igényel a felsorolás több pontja is. Először is, mennyibe kerül valójában egységnyi energia. Hadd vezessem le ezt a földgáz példáján keresztül, hiszen ez a leggyakoribb energiahordozó fűtésre és melegvíz készítésre. Jelenleg a földgáz lakossági ára kb. 130 Ft/m3. Egy m3 földgáz elégetésével 34 MJ, azaz 9,44 kWh energiához juthatok, ha olyan eszközöm lenne, ami 100% hatásfokkal dolgozik. Egy kéményes, ki-be kapcsolós gázkazán éves tüzeléstechnikai hatásfoka 70%, ez azt jelenti, hogy ha a gázszolgáltató 130 Ft-ért ad nekem 9,44 kWh energiát, mire ebből meleg lesz a szobában, "eltűnik" 2,8 kWh (azaz 38 Ft). Egy ilyen kazánnal működő rendszerben tehát egy köbméter földgáz nem 130 Ft, hanem 185 Ft... Figyelem, nem a kazán pillanatnyi hatásfokáról, hanem éves tüzeléstechnikai hatásfokról beszélek! (Ami egy külön cikk témája lehetne). Külön vita tárgya a földgáz fűtőértéke is, ami egyrészről tájegységenként változó, és némely vélemény szerint időben is változó...ki lehet próbálni, hogy mennyi idő alatt forr fel a víz pl. most októberben, és mennyi idő alatt forr fel majd januárban, ha nagyon hideg lesz odakinn...

A földgáz ára

A földgáz várható áremelkedése elsősorban nem kormányok kérdése, hanem három, tőlünk független tényező kérdése:

1. a nagyhatalmak megállapodásai (Ororszország, Kína,  az EU (ezen belül főleg Németország) és India
2. világgazdaság alakulása (a vezető gazdaságok hogyan teljesítenek, azaz milyen igény mutatkozik a világgazdaságban a földgázra)
3. geológia (azaz a kőolaj hogyan fogy, és ehhez kapcsolódóan a földgáz mint helyettesítő termék hogyan fogy, meddig elég)

A cikk témájához ugyan szorosan kapcsolódik, mégsem elemezném e pontokat mélyebben, csupán egy friss hírre utalnék, a mély elemzést az Olvasóra bízom: http://www.hirextra.hu/2009/10/12/putyin-kinaban/, ...A kérdés lényeges, ugyanis a napkollektoros rendszer megtérülését a viszonyított energiahordozó áremelkedése fogja meghatározni, kevésbé a bekerülés értéke!

Igen lényeges a kihasználtsági fok fogalma!

Ez nem más, mint az, hogy a napkollektorok által elvileg megtermelhető energiát milyen mértékben tudom ténylegesen felhasználni.. Ha a napkollektorokhoz egy végtelen űrtartalmú tároló kapcsolódik, akkor a kihasználtsági fok 100% lesz, mert mindig képes fűteni, ha a Nap süt. Ha ez nem megoldható (pl. nem lehet betuszkolni a gépészeti helyiség ajtaján), akkor a napkollektor mező nagysága, a tárolók térfogata, és a fogyasztás meghatároznak egy kihasználtsági fokot, ami igen rossz, ha a napkollektor mező túlméretezett. Ez az eset áll fönn akkor, ha a kollektorokat fűtésrásegítésre is használják, de a nyári használat nem megoldott (pl. nincs fűthető medence). Ha a kihasználtsági fok alacsony, és a napkollektorok az év egy részében feleslegesek, akkor a beruházás forintjai is "tétlenek", hasonlóan ahhoz az esethez, ha valaki a hibrid autóját csak a hétvégi bevásárláshoz használja. A megtérülés egyik kulcsa tehát: használni, használni, használni!

Mikor térül meg az automata garázskapu a lakathoz képest?

Abszurd a kérdés? Az érdeklődők igen gyakran leszűkítik a napkollektorokról szóló döntésüket arra a kérdésre, hogy "mikor térül meg". Igen nehezen értik meg, miért nem tudok-akarok válaszolni, és hogy miért lehet 3-15 év között mindenféle számot találni a megtérülési időre. Én személy szerint magát a kérdést sem értem (egy átlagos kérdezőnek mi az elfogadható megtérülési idő?). Továbbá melyik építkező tette fel a kérdést az építésznek-épületgépésznek, hogy:

• mikor térül meg az ytong falazat a vályoghoz képest? (hiszen mindkettőből lehet falazatot készíteni)
• mikor térül meg a kerámiacserép a zsindelyhez képest ( hiszen mindkettőből lehet tetőhéjalást készíteni)
• mikor térül meg a Porotherm44, a B30-as tégla + 5cm hőszigetelés változathoz képest ( hiszen mindkettő hasonló u értéket produkál)
• mikor térül meg a gázkazán a fatüzelésű kazánhoz képest, és a központi fűtés a cserépkályhához képest?
• ...és ha minden szobába egy elektromos olajradiátort tennék be, mi lehet, ami ezzel a megoldással megtérülésben versenyképes lehet?

Teljesen egyértelmű, hogy a fentiek más, plusz előnyökkel járnak, kényelemben, élettartamban, esztétikumban, bármiben, amit a vásárló előnynek vél. Miért nem egyértelműek a vásárlóknak a napkollektorok, és általában a megújuló energiák által nyújtott előnyök? Talán nem is tudnak ezekről? Azon felül, hogy ingyen biztosítják a hőenergiát:

1. ha kevesebb fosszilis energiát  használunk el, akkor védjük a légkört  a felmelegedést okozó gázoktól (CO2)
2. ha kevesebb földgázt  használunk el, akkor az ezért fizetett forintjaink nem más országokba vándorolnak, hanem zsebben maradnak
3. a napkollektorok tartósan növelik a ház értékét és presztizsét (ellentétben egy divatos építészeti elemmel, vagy dizájn fürdőszobával, ami ma divatos, holnap ciki)
4. a napkollektorok növelik a ház energiaosztályát, ezáltal a ház értékét is

Egy biztos: ha a cikkem elején felsorolt pontok teljesülnek, a napkollektoros rendszer biztosan megtérül, akár kétszeresen is, sőt, ha az egyéb energiahordozók ára elszabadul, akkor háromszorosan is. (Évente azonos % áremelkedés nem lineális, hanem exponenciális árnövekedést okoz). Mindehhez megbízható, jó minőségű termék kell, amihez olcsón lehet hozzájutni, és élettartama magas.

Utolsó két gondolat,  a földgáz áráról és a világító csaptelepről

A közgazdaságtanban ismert fogalom az externália, ami azt a járulékos költséget jelenti, amiben az adott dolog azon felül kerül, mint ami rá van írva, a különbség pedig "kint" jelenik meg. A földgáz ma 130 Ft. Egyetlen stratégiai gáztározó 150 milliárd forintba kerül, csak összehasonlításképp a lakosság számára 2009-ben 1,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás jutott a teljes megújuló (és ablakcsere) programra...és mennyibe kerül nekünk a Nabucco, ezek ára megjelenik a földgáz árában, aminek hasznát a külföldi tulajdonosok kivinnék (ha lenne haszon). Energia kell, mégpedig egyre több. Hozunk Oroszországból és érdekövezetéből, vagy megteremtjük magunk amennyit csak tudunk? Magasabb perspektívából számomra erről szól az a kérdés, hogy "megéri a napkollektor?".

A megtérülésről szóló cikkem azzal a végső tanulsággal zárnám, hogy az egész megújuló energia megítélés nem pénzkérdés, hanem környezettudatosság kérdése. Sok ötven-hatvanmilliós ház épül fel, ahol csak a fürdőszobaberendezés milliós tétel, a tulaj pedig kombi gázkazánnal és fatüzeléssel képzeli el az energiaellátást. Mikor térül meg a jacuzzi, és a zöld fénnyel világító csaptelep? Ha elhihető, hogy egy csaptelep "szobor", és a "léleknek készül", akkor miért nem hihető el, hogy a megújuló energiák felhasználása értelmes választás?

Üdvözlettel: Tóth István, Zöldparázs Kft ügyvezető igazgató